Szerdán volt ez a Barn Burner köré szerveződő este a Szabad Az Á-ban, ami eredetileg nem nagyon érdekelt (a kanadaiaknak van egy-két jó száma, ennyi), de netes belehallgatást után a Pettybone felkeltette az érdeklődésem, az ilyesfajta punk zenét szeretem igazán, így végül is lenéztem, amit egyáltalán nem bántam meg, sőt, a Barn Burner-ben is kellemesen csalódtam.
Az angol Pettybone punk / hc plusz crust vonalon mozog, de d-beat pl. nem nagyon van a zenéjükben, helyette más alapokra (ütemekre) épül és ez az ami izgalmassá teszi elsősorban, na meg persze az, hogy csak lányok alkotják a bandát, bár ez a zene szempontjából csak az ének terén jelent nagy különbséget. Kb. 30-40 percet játszottak, nekem tetszett, meg is vettem a lemezük.
Az osztrák bandának a nevét sem tudom, meg nem is lényeges. Tucat metalcore volt, azt az egy számot is letagadom, hogy láttam.
A Barn Burner rendesen megkésett, a tervezett 22:15-ből lett 23 is, cserébe viszont nagyon jó kis koncertet toltak. Fazonra a srácok akár a 80' évekből is jöhettek volna (frufrus hosszú haj az igazán metál) és sajnos az utolsó lemezük is ilyesfajta. De a bemutatkozó lemezük szerencsére nem: azon tökéletesen keveredik ez a retro heavy metal a punkosabb hozzáállással és, ami a legfontosabb a stroner rock-kal is és szerencsére erről játszottak főleg. Már akkor gondoltuk, hogy jó lesz ez, amikor a beállás alatt a Dragonaut-tal témázgattak. Élvezettel játszottak, a közönség is jó volt, szóval tök jó hangulat alakult ki Az est fémpontja (ha már metálról van szó) számomra Beer Today, Bong Tomorrow volt, ilyenekből kéne több és nem a heavy metalból. Élveztem.
A hangzás meglepően jó volt minden banda alatt, ehhez külön gratulálok az illetékesnek, csak így tovább! Az estét egy magyar zenekar nyitotta (Octahead), akik szintén jónak tűntek, de sokat nem láttam belőlük, majd legközelebb!
Okulva a szerdából, A Wormrot bulira elég későn értünk le, konkrétabban az utolsó előtti banda (Maruta) utolsó számára, de a nagy tömeg miatt ezt sem vártuk meg teljes egészében, netes belefülelés alapján nem tűnt különösebben izgalmasnak az amerikaiak zenéje. Így viszont megvolt a stratégia: miután az emberek kijöttek a Marutáról, mi beálltunk az első sorba.
A Wormrot... fú, ez nagyon-nagyon jó volt! Pont ez hiányzott nekem már pár hónapja. Tökéletes gridncore koncert volt! Ilyenből kéne több és ilyenek kéne lenni mindig! Nagyon jó hangulat uralkodott végig, volt mosh, circle pit, crowd surf, crust piramis, stb. Mindenki élvezte a bulit, sőt a pókember álarcnak köszönhetően még némi OEF hangulat is bejátszott. Annyira jó volt az egész, hogy sem a mikrofon hiba, sem pedig húrszakadás nem akasztotta meg a lendületet és a hangulatot. Eleinte kicsit kedvetlenek tűntek Arif-ék, de aztán ahogy haladt előre a buli ők is belejöttek a dologba, végére még azt is bemondta, hogy ez volt az egyik legjobb turnéállomás. Amúgy a szingapúri srácok semmit sem változtak tavalyhoz képest, még papucs is megvolt tavalyról, haha. Egyetlen különbség, hogy most többet játszottak, ami nem véletlen, mert megjelent azóta egy újabb nagylemezük és egy kislemezük is. A zseniális koncerthez az is hozzájárult, hogy nagyon jól szóltak (ahogy néztem, elég márkás cuccokon nyomták tavalyhoz képest). Egy szó, mint száz, az év egyik koncertje volt!
