Az Alpinistet múltkor nem néztem meg, mivel az ország legrosszabb klubjában volt a koncert, épp itt volt az idő pótolni. Örülök, hogy végül ez a koncert átkerült a Trafikba (a Szabad Az Á-ból), mert ott van rendes búzasör úgy egyébként a körülmények (hangosítás, fények) jobbak.
A Who Shows Violence Reaps Storm nevét csak azért írom le még egyszer, mert megérdemlik, számomra ugyanis ők adták a nap legjobb koncertjét! A szombathelyiek nagyon jó számokat írtak: a gitártémák megjegyezhetők, fogósak és egyből ütnek, a dobosuk meg jó értelembe véve egy állat, szinte széjjelverte a cuccát, amiket pedig a csak pörgetésekre épülő számukban bemutatott, az előtt le a kalappal. A frontember is jó volt, beleélte magát, a konferálása is jók voltak (kedvesen küldött számot a nagyszüleinek pl.). Ja, és ők szóltak a legjobban, hiába egy gitárt könnyebb kikeverni, mint kettőt.
A Rivers nem tetszett, sőt ez volt eddig a leggyengébb koncertem tőlük. Dr. Slayer kiválásával a koncertteljesítmény kb. a felére esett vissza. Mert igazán csak Őt lehetett nézni a koncert közben, Ő volt az aki rendesen mozgott, látnivalót szolgáltatott. Na de az új srác… valaki szólhatna neki, hogy a közönség felé kéne állni, és nem a dobos felé, mert az idő majdnem felében a dob felé fordulva játszott. Ők sajnos nem szóltak valami jól, nagyon kása volt a gitár.
Az amerikai Masakari következett, a gitárok náluk is elég kásásan szóltak sajnos, alig lehetett kivenni a témákat. Őszintén szólva annyira nem hatottak meg, a bőgős bakkecske ugrásait leszámítva sok izgalmas dolog nem történt a színpadon, a zenéjük meg eléggé egysíkúvá vált egy idő után, nincsenek olyan kiugró részek, ilyesmi és ezek miatt én a végére eluntam magam.
Az Alpinist így utólag végig gondolva jobban bejött. Ők intenzívebben játszottak és a dalaik is ütősebbek voltak élőben, több emlékezetes momentummal, nem húzták el a koncertet, pont annyit játszottak, amennyi ideális. Szimpatikusak voltak a szerény konferálásaik is.