Íme.
Október első szombatján volt Jarboe a Rocktogonban, ahol már megint előlem vitték el a Neurosis / Jarboe CD-t, pont úgy, mint a múltkori koncerten. Nem volt rendes zenekar, csak Jarboe és egy zongorista lány, aki besegített néha az éneklésbe. Voltak Swans átiratok, meg saját témák. Azt kell mondjam, hogy eléggé jó volt. Kár, hogy csak 50 perc volt (és nem lehetett leülni)
Nem sokkal később volt az Anathema, talán a rákövetkező kedden. Az előzenekar elég érdektelen volt, de a nevük legalább jó (Dog Called Ego). Az Anathema egész jó lett volna, ha nem játszik ilyen sokat. Én fele ennyi számmal elégedett lettem volna, így viszont unalmas lett a végére. Ja, és nem volt Fine Day To Exit-es dal, pedig nekem az a lemez jelenti az Anathema csúcsát. Meglepő volt, hogy milyen sokan voltak, tele volt a hajó. Ennél már csak kedves rokonaim jelenléte volt meglepőbb, akikre egyáltalán nem számítottam, de nagyon jól tették, hogy eljöttek!
Aztán pár héttel később volt a Rage tribute a Dürerben. Jó volt, mint szokott.
A forradalmat Sinisterrel ünnepeltem 23-án. Nem volt rossz, de lehetett volna jobb is: kevesen voltak (tiszta szégyen ez a metal underground ebben az országban), sok új nóta volt a nekem kevésbé bejövős új lemezről. Azt ennyi, az előzenekarokra nem véletlenül nem emlékszem.
Nem sokkal eztán volt az Architects koncert, ami annyira volt izgalmas, hogy így utólag nem is emlékszem rá. Persze az új lemezük is elég unalmas lett és azt turnéztatták. Amire emlékszem, hogy éppen eleget játszottak és tele voltak molinókkal. Az előzenekaraik közül a Heights-től vártam többet, de sajnos csalódást jelentettek élőben, pedig lemezen egész hallgathatóak voltak az angolok.
Ebben a hónapban követtem el az év tévedését is: nem voltam ott a Dead Can Dance-n az Arénában, miközben az Anastasis az év (egyik) lemeze.
